„Kömlődi léptek-Múltunk nyomában”

Október 3-án tartotta első történeti sétáját a Kömlődi Értéktár Bizottság a „Kömlődi léptek-Múltunk nyomában” elnevezésű programsorozat keretében. Ezekre a sétákra minden érdeklődő lakost szeretettel várnak, hogy megismerhessék a település történetének legfontosabb államosait. A programsorozat első helyszínének bemutatására, ami a kömlődi temető volt, a Bizottság Bogáth István polgármester urat kérte fel, akinek a falu történelmének megőrzése a szívügye, örömmel vállalta a felkérést. A kömlődi egyházközség tulajdonában három temető volt. Mivel a falu régtől fogva tiszta református vallású, nem is alakult ki más felekezeti, vagy önkormányzati temető. Soha nem jelentett ez gondot, még akkor sem, amikor jelentős számú katolikus vallású lakos telepedett le a faluban. Természetesen kivételt képezett az egy időben jelentős számú zsidóság, nekik saját temetőjük volt a régi református temető mellett. 

A gyülekező a Polgármesteri Hivatal előtt volt, ahonnan együtt indultak az érdeklődők fel a helyszínre. Első állomásként, Králné Angyal Ilka sírjához érkeztek. Ilka Felcsúton született 1839-ben, nemesi családból származik. Színésznő. játszott többek között Székesfehérváron, Pesti Nemzeti Színházban, Népszínházban. A színészkedés mellett sikeres darabokat is írt. Rokoni szálak fűzték Bokodhoz, de idős korára Kömlődön telepedett le, a Perczel utcában élt, 1927-ben halt meg, Kömlődön nyugszik. A színésznő sírja után a temető alsó részéhez vezetett a társaság útja. Elsőként az új temetőt nézték meg, ahol az 5 munkaszolgálatos sírja található, akiket 1945.01. 14-én kivégeztek, név szerint: Braun László; Fenyvesi Imre; Gerőfi László; Leictner Ernő; Schönfeld Vilmos. Érdekességként megemlítésre került, hogy létezik róluk egy könyv, „Az öten voltak” címmel, ami a helyi könyvtárban megtalálható. A három kopjafánál is megállt a csapat, amik magyar katonáknak állítanak emléket, melyeket a Hadisírgondozó Egyesület állíttatott, elnöke az a Szebeni István, aki annak idején a móri gyilkosságok fegyvereit megtalálta a tarjáni erdőben. A csoport útja oda vezetett, ahol azok a síremlékek maradványai láthatók, amelyek a község negyedik temetőjéből, az úgynevezett Sárközy temetőből kerültek ide. A legszomorúbb sors az úgynevezett Sárközy - féle temetőnek jutott, itt ugyanis a helyi termelőszövetkezet tehenészeti telepet létesített, mivel a régi sírkertet elhanyagolták, a megépített tehénkarám érinthette magát a temető területét is. 1999-ben a termelőszövetkezet eladta a területet, vele az ősi kömlődi temetőt is. Ezután a szovjet katonák emlékműve következett, fontos tudni, hogy a vörös csillag látható volt rajta, de többször eltávolításra került. A község körüli harcokban 95 katona esett el. Néhányat közülük – az idős kömlődiek elbeszélése alapján – a lakossággal való erőszakosság miatt kivégeztek. Utolsó állomásként, a zsidó temető került megtekintésre, e zsidó temetőben temetkeztek a környező kis falvak zsidó családjai. Nekik egyébként saját iskolájuk és imaházuk is volt. A sírok mind kelet felé néznek, és többsége héber nyelven íródott, egyet-kettőt kivéve, amin magyarul és héberül is  van felirat.

A sétában résztvevők igen érdeklődők voltak, többen is megosztották ismereteiket.

A természeti adottságait meghagyva, a temető egész évben gondozás alatt áll. Minden évben halottak napja környékén ezeknél a síroknál és emlékhelyeknél megemlékezést tart az önkormányzat, így lesz ez idén is, így bárki, aki szeretne csatlakozni egy-egy szál virággal vagy mécsessel, az megteheti.

A következő sétára is sok szeretettel várják az érdeklődőket, melynek időpontjáról a későbbiekben adnak tájékoztatást, de azt már most tudni lehet, hogy témája a falu történeti emlékművei lesznek, vezetésére Kriskó Judit helytörténészt kérte fel a bizottság.