Kömlőd
A Dunántúli Református Egyházkerület 1898 június 30.-i jegyzőkönyve kiemeli, hogy özvegy Klárné Angyal Ilka úrnő római katolikusként, református vallású célokra adományozott.
Bokodon a református egyház harangalapjának, 1897-től, négy éven át, rendszeresen jutatott kisebb, nagyobb összegeket.
Későbbiek folyamán, egyházi köz-célokra, szegény sorsú gyermekek megsegítésére, árvízkárosultak részére, az első világháború idején a sebesültek segélyezésére adott pénzadományt.
Adakozott református templomépítésre Mezőlaborc községben –ma Kárpátalja- és a horvátországi Nagy Pisanicz református templomának harangjaira 1901-ben.
Ki volt ez az özvegyasszony, aki hosszú időn keresztül önkéntesen adta oda nemes célokra, megtakarított pénzecskéjét? Nem volt gazdag, most úgy mondanánk nyugdíjából élt.
Fejér megyében Felcsúton született 1839-ben nemesi családból, apja Sikabonyi Angyalosi Angyal Antal földbirtokos, anyja Sellner Aguszta. Szüleit korán elvesztette, nagyanyja Stettner Imréné sz. Kenessey Klára nevelte. Pestre került 13 éves korában és egy magánnevelő intézetben tanult két évig, nagyanyja haláláig. Fiatalon férjhez ment azonban, férje 3 hónap után elhunyt. Nagybátyja Szöllősi Pál tanácsára jelentkezett Székesfehérváron az ott állomásozó rongyos Tóth János színigazgató társulatánál, aki próbaidőre alkalmazta 1859 április 1-én. Első fellépésén majdnem tragédia történt. A Dózsa György című drámát adták, a színpadon összedűlt a főszereplő sátora. Nem jött zavarba, Rózsi szerepét olyan átéléssel, olyan odaadással alakította, hogy a közönség vastapssal jutalmazta. Az igazgató azonnal szerződtette. Később vidéki városok társulatinál játszott. A Pesti Nemzeti Színház- hoz 1873-ban került, majd a Népszínház társulatánál 17 éven keresztül volt színpadon.
Második férjével Klár József színházi karmesterrel 1864-ben esküdött, aki Petrozsényben 1892-ben 70 éves korában hunyt el.
Színpadi szerepei mellett irodalommal is foglalkozott. Ez az időszak volt a népszínművek korszaka. Sikeres színdarabokat írt. /Urak és cselédek, Az árendás zsidó, Boris asszony, Ne végy minket kísértetbe./
Irodalmi élete kezdetének az a története, hogy a Népszínházban 1879-ben, egy gyenge darabot próbáltak és ekkor Klárné azt mondta, hogy „ilyen darabot én is tudnék írni”. Rákosi Jenő igazgató bíztatta írjon! Írt és sikere lett.
A színpadon a természetes játék, mély átélés, a meleg humor, az élet alapos ismeretén alapuló gesztusok jellemezték. Cserfes anyaszerepeket játszott. A kritikusok”utánozhatatlan komikaként” jellemzik. Vénlány szerepekben is „kacaj viharokat keltett, ízléstelen túlzásokba sohasem bonyolódott,” írja a kritikus. Blaha Lujza, Laborfalvi Róza, Jászai Mari, Pálmai Ilka kortársa volt.
A „Peleskei nótárius” című színműben lépett utoljára színpadra, 1892. szeptember 14.-én, ”Dorka” szerepében. Színésztárasai 200 koronát gyűjtöttek részére, hogy elmondása szerint „idős napjaira vehessen egy tehénkét, amelynek jóféle tejecskéjébe boldogan apríthatja aztán a nyugdíj fekete kenyérkéjét”. Kömlődön telepedett le.
Rokoni szálak fűzték Bokodhoz. Nevelt lánya Bertalan Ferencné evangélikus tanító felesége, Angyal Irma volt.
Halála idején 1926 szeptember 14.-én írja a Pesti Hírlapban Rákosi Jenő főszerkesztő, „elment a Népszínház gárdájának ragyogó csillaga!”
A Kömlődiek ápolják emlékét. Idős korában lelki társa és társalkodójával, László Dávid református lelkésszel vitatták meg az irodalmi és társadalmi eseményeket. Jelen korban a fiatalok is megemlékeznek róla, emlékét őrzik, a temetőben sírját gondozzák, koszorúzzák.
A jókedvű adakozót szereti az Isten! (2.Kor. 9. 7)
Forrás: Dunántúli Ref. Egyházkerület jegyzőkönyvei: 1891-1920
Színyei József: Magyar Írók élete 6. kötet, 469 o.
Pest Hírlap 1892-191o, Budapest Hírlap 1889-1920 számai
www.komlod.hu/index.ph/729-megtaláltuk
Felcsúton születetett 1839. december 5-én, édesapja Angyal Antal földbirtokos, édesanyja Sellner Auguszta. Klár József karnagy vette feleségül.
Színésznő , súgó, drámaírónő volt .Pályáját 1859-ben Székesfehérváron Tóth Jenő társulatánál kezdte.
Hosszú vidéki vándorlása során sokszor, mint súgónő működött. Szegeden 1862-ben Szigeti Imre társulatának, 1866-ban Kacsinovszky Jusztin társulatának tagjaként szereplő Klár József (Zsombolya, 1831- Petrozsény, 1892.04.04. ) karnaggyal, aki hegedűsként kezdte pályáját, vidéki társulatoknál és ekkor már a férje volt.
1870-71, 1872-73 között Szegeden volt szerződése különböző társulatoknál. 1875-1899 között a Népszínház tagja lett. Krecsányi Ignác társulata sikerrel szerepelt a Fővárosi Nyári Színházban. Angyal Ilka: Árendás Zsidó Című műve (1890-ben ).
1884.11.21.-én Hegyi Béla - Klárné Angyal Ilka rendezésében az Árendás Zsidó-ban Betti szerepét alakította nagy sikerrel. Jó komikai érzékkel a társalgási és anyaszínésznő szerepkört töltötte be. Különös szószátyár asszonyfigurákat alakított sikeresen. Karaktelizáló képessége nemcsak színpadi szerepeiben, hanem darabjaiban is érvényesült .
Visszavonulása után Kömlődön a
Perczel Mór utcában Uher Lászlóék régi hosszú parasztházának hátulsó szobájában lakott. Egy fésülködő asztala, kis kézitükre és legyezője néhai Szincsák Imréné (volt Sárkány Gyuláné ) családja tulajdonába került .
Főbb művei: Az Árendás Zsidó (1884)
Urak és Családok (1885)
Ne vígy a kísértésbe (1887)
Szép Darinka (1892).
Az Árendás Zsidóból 1917-ben filmet forgattak melyben szerepelt is .
Főbb szerepei: Tóth Dorka (Gaál J.: A pelerkei nótárus ), Sári ( Lukácsy S.: Vöröshajú ), Szájasné (Tóth E.: Tolonc ), Kövesiné (Lukácsy S.: Kósza Jutka), Labdacsné(Szigligeti E.:Csikós), Kántorné (Berczik Á.: Az igmándi kispap ), Boszorkány Erzsók (győrgy V.:Nótás Kata), Kaptáné ( Nestroy: Lumpáci Vagabrudus ).
Szücs János
Életrajz adalék
Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról mondok el.,.
... Előttem van, mintha most is látnám, a Komárom megyei »kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd. A falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal Ilka, a Népszínház egykori ünnepelt komikájának, darab-szerzőjének egész kicsi rezidenciája. Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba illette meg1 Klárné Angyal Ilkát. A szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy háló-helyül szolgáló dívány; a dívány felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két, fényképekkel teletűzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal díszített porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld' cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka. Előttem van, mintha most is látnám. De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. Kömlődi nyaralásom legszebb emlékei közé tartoznak a mese délelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház és az öreg, de mindig friss gondolkozású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mese-délutánokra vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Úgy látszik az öreg nénike észre vette, hogy a kis fiúcska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit.