Kömlőd
Május 4-én tartotta első ülését a Helyi Értéktár Bizottság. A bizottság jelenlevő tagjai a helyi, gasztro- és történelmi értékekre, személyekre tehettek javaslatot. megvitatva, hogy azok az emlékhelyek, melyek honlapunkon „Értéktár” címszó alatt szerepelnek, hivatalosan is fel legyenek e véve, mint helyi értékek:
A Hugonnay kúria: A Pázmándy család Kömlőd történetének legmeghatározóbb családja volt. Még a török megszállási idején, 1638-ban jutottak Kömlőd birtokába. Ők telepítették be a falut s mivel maguk református vallásúak voltak, így az új hitre tért embereket telepítettek az újjáépítendő faluba. A család három tagja is országgyűlési képviselő volt. A Dunántúli Református Egyházkerületnek két főgondnokot is adott a család Pázmándy József és id. Pázmándi Dénes személyében. Ez a család volt az, amelyik mindig is meghatározó szerepet játszott a település életében. A család leghíresebb tagjai Kömlődön születtek és életük jelentős részét is itt élték. Hajdani birtokuk jelentősebb épülete ma már nem a Pázmándy nevet viseli, hanem későbbi tulajdonosa révén Hugonnay kúria néven ismert a település központjában. Az épület jelenleg iskolaként és kollégiumként funkcionál, a Hegyháti Alajos Speciális Óvoda, Iskola, Diák-és Gyermekotthon részeként. Az intézményt Hegyháti Alajos kömlődi gyógypedagógus alapította 1954-ben.
Trianoni emlékmű, amely 2011-ben a templom megújulása alkalmából tartott ünnepi esemény részeként Trianoni emlékművet avattak Kömlődön. Minden évben, június 4-én, 16 óra 32 perckor gyertyás megemlékezést tart az önkormányzat és a település lakossága.
Milleniumi kő, mely az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából 2000-ben felállított emlékmű a községháza előtt.
Perczel ház és emlékhely, A Perczel házat feltehetően a Sárközy család építtette a 18. század végén, 1846 után került a Perczel család tulajdonába, a 19. század második felében a Szemerey család birtokolta. Téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület. Oromfalas utcai homlokzatán két, fekvő ovális padlásablakkal. Utcai és udvari homlokzatai faltükrökkel tagoltak. A háromszögű utcai oromfalon két fekvő ovális kis ablak, közöttük barokkos keretdísz. Perczel emlékhely: 2011-ben a falu egykori híres lakója, az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka, Perczel Mór tiszteletére avattak emlékművet születésének 200. évfordulóján a Perczel család valamikori lakóépülete előtt.
Református templom és Parókia, Kömlődön - mint a többi hasonló kistelepülésen - a török idők előtt is állhatott valamilyen templom, bár erről nem maradtak fenn adatok, csupán a néphagyomány említi, hogy a falu
elnéptelenedésekor, a törökök elől a település melletti ingoványba süllyesztették az egykori harangot.
A reformáció térhódításával párhuzamosan elsősorban református hitű emberek népesítették be újra a falut. A betelepülő református nemesi családok mellett cselédek, zsellérek érkeztek,
akik szintén felvették a református hitet.
Az 1740-es esztendő előtt - mikortól is önálló anyaegyházként említik Kömlődöt, - már állott a mai templom elődje, egy akkor még nádfedeles épület. E templom elbontása után 1740 táján
épült meg a mai templom eredetije, a kor törvényeinek megfelelően ekkor még torony nélkül.
A templomhoz tornyot a szép toronysüveggel 1829-1830-ban építették. Ekkor magát a templomot is felújították.
Templomunk tetőszerkezetét és padlásának teljes felújítását 1882-ben végezték el, amióta mai formájában látható. Kisebb felújítások a vakolaton és a belső térben is voltak az 1920-as
években. A második világháború vihara a kömlődi templomot sem kímélte. A megszálló szovjet csapatok lóistállónak, majd moziépületnek használták. Az 1950-es évektől nemcsak a
gyülekezet, de templomunk is pusztulásnak indult. Hosszú éveken keresztül nem volt lehetőség az épület karbantartására. Az 1980-as évek elején a templomtornyot átfestették, néhány kisebb bádogosmunkát elvégeztek rajta. A tetőt továbbra is az eredeti cserepek borítják. 1989-ben kerülhetett sor egy adósság régen várt törlesztésére, ekkor helyezhették el a az első világháborús emléktábla alá a második világháború vérzivatarában elvesztett kömlődiek emléktábláját. A templom toronysisakjának újbóli átfestésére 1997-ben került sor, ekkortól szürke színt visel e karcsú építmény. A templom belső berendezése követi a kálvinista, puritán szemléletet, fehérre meszelt falak, egyszerű padsorok, vörösre meszelt téglapadozat található benne.
A szószékről számos kitűnő képességű prédikátor hirdette már Isten igéjét. A vörös márvány keresztelő kút és annak fából faragott fedele sok-sok darabra tört a szovjetek "
vendégeskedése" idején.
Az 1934-es feljegyzésekben számtalan értékes tárgy, úrasztali terítő szerepel, melyeknek azonban jelentős része megsemmisült. Egy keresztelői cinkanna, egy bortároló cinkanna, két úrvacsorai rézkehely, és egy úrvacsorai kis réztányér, még az 1700-as évek közepéből származik. A templomban található két fából készült persely közül az egyik 1791-ben készült.
Templomunk számos, jelentős egyházi megemlékezésnek, rendezvénynek adott otthont fennállása óta. Többször rendezték itt a tatai egyházmegye közgyűléseit. 1837. július 5-8-ig itt tartották a Dunántúli Református Egyházkerület Közgyűlését, ekkor iktatták be főgondnoki tisztségébe a kömlődi származású id. Pázmándy Dénest, s ekkor szenteltek fel tizennégy prédikátort is.
A kömlődi parókia - melyet 1740-ben építettek, - ma már műemléképület, sok nagy tudású, jeles prédikátor otthona volt. E ház falai közt született a magyar irodalom két jeles személyisége, 1760-ban Pálóczi Horváth Ádám költő és műfordító, és 1814-ben Obernyik Károly színműíró.
Rájuk emlékezik a parókia homlokzatán elhelyezett márványtábla.
Az épületben egy kétszobás lelkészlakás található, Ezenkívül iroda és gyülekezeti terem található benne. A parókián belül található egy muzeális érdekesség, nyitott kéményű tűzhely. Ez nevezik " szent kemencének", ugyanis az úrvacsorai kenyeret csak itt lehetett megsütni.
Pálóczi-Obernyik emléktábla: A református parókia falán elhelyezett tábla emlékeztet arra, hogy ott született Pálóczi Horváth Ádám költő és Obernyik Károly színműíró.
Mihályi kereszt, település külterületén a Tata felé vezető úton abban a kanyarban található, ahonnan az egykori alsó Mihályi puszta felé lehetett elkanyarodni.
A kömlődi temetők történeti sírhelyei és háborús emlékhelyei: zsidó temető, magyar munkaszolgálatosok sírja, a szovjet katonák sírjai és emlékműve, az 1848-49-es honvéd sírja, Sárközy temető.
Mindezekről részletesen Kömlőd község holnapján a Településünk/Magunról/Értéktár menüpont alatt ITT tájékozódhatnak. A bizottság munkáját a későbbiekben is nyomon követjük, sok az új lakos a faluban, szeretnénk, ha mindenki megismerné a mi helyi kincseinket. A bizottság szeretné a lakosságot, civil szervezeteinket is bevonni értékeink jövőbeni megszavazására, ezért várja a javaslatokat az értéktárba vételre további tárgyak, helyek illetve személyek kapcsán. Olyan személyekre tett javaslatokat várnak, akik itt születtek vagy csak jártak itt, itt haltak meg, fizikálisan jelen voltak/vannak Kömlőd életében. Akik pozitív hatással voltak a település életére, pozitív cselekedetükről váltak ismertté, elismertté.
Legközelebbi ülését május 18-án, délután 16,00 órakor tartja a bizottság, mely után rögtön folytatódik a Kutasd a Múltad! című levéltári előadás.