Kömlőd
Ősztől Adventig az oviban
Október 4-én ünnepeljük az állatok világnapját, mellyel kezdetét vette hetes projektünk, melynek középpontjában az állatok állnak. Az első napoknak a háziállatok voltak a főszereplői. Az Én elmentem a vásárba …című dalos játékkal összegyűjtöttük a háziállatok többségét , majd megbeszéltük az állatok főbb jellemzőit, különböző szempontok szerint csoportosítottuk őket.
Megtanulhattuk, hogy minden állatnak van otthona és családja. Segítettünk a kicsinyeknek megtalálni az anyukájukat, s közben láthattuk hogyan kell gondoskodni róluk. Ismereteinket, a ház körül élő állatokról könyvek és képek segítségével tovább bővítettük.
- Beszélgetéseink és játékaink alkalmával felfedezhettük, hogy mennyi féle állat tud egymás mellett békében élni. Játszottunk kukoricával, morzsoltunk, számoltunk, vonalvezető feladatokkal finommotorikánkat és türelmünket is fejlesztettük.
- Nyávogtunk, ugattunk, bégettünk és hatalmas kacagások közepette találtak egymásra az állatkölykök és a szüleik. De nem csak a hangjukat, hanem a mozgásukat is utánozhattuk, melyre kiváló lehetőséget nyújtott a tornaterem. Itt aztán kipróbálhattuk, hogy milyen érzés nyusziként ugrálni, tyúkként kapirgálni, cicaként egeret fogni.
- Sokat énekeltünk, mondókáztunk, táncoltunk és zenéltünk, s közben csodás alkotások születtek. Különböző technikával készültek cicák,és egyéb állatok.
- Természetesen óvodánk hagyományához híven idén is gyűjtöttünk adományt a nehéz sorsban élő állatoknak, beszélgettünk a felelős állattartásról , az állatok téli gondoskodásáról is.
Az adományokat- melyet nagyon köszönünk a szülőknek - a Tiszta Szívvel az Állatokért Alapítványnak ajándékoztuk, cserébe Takács Zsófia és két tündéri kutyusa Zoé és Arturka emlékezetes foglalkozást és bemutatót tartottak óvodánk gyermekeinek.
Szintén az állatok világnapjához kapcsolódva járt óvodánkba”a madaras” Gábor bácsi, aki mint mindig, most is meglepetéssel érkezett. Először egy nagyon érdekes madártojást mutatott, amiből sajnos nem kelt ki semmi, de megpróbáltuk kitalálni, hogy vajon melyik madártól származik. Felsoroltunk nagyon sok erdei madarat, de nem találtuk ki,hogy ez egy gyöngybagoly tojás volt. Viszont azt a gyönyörűséges gyöngybaglyot ami a tojás társaiból kikelt Gábor bácsi el is hozta nekünk.! Egészen közelről tanulmányozhattuk a körbeforgó fejét, gyönyörű tollazatát. Megtudtuk mivel és hogyan táplálkozik , meghallgattuk furcsán rikító hangját és meg is simogathattuk! Feledhetetlen élmény volt!
Tökhét:
Hagyományainktól eltérően idén nem rendeztük meg a nyilvános Tök Jó Bulinkat, helyette csoportonként tökhetet tartottunk. Ezen a héten minden a tökökről szólt. Megismerkedtünk a tökfajtákkal : sütőtök- cukkini-csillagtök-dísztök-spárgatök-halloweeni tök , lopótök, stb
Természetesen mindkét csoport megkóstolta a sült tököt , illetve a tökmagot. Meseként a Téli lakoma és a Lókötő róka mellett az iciri –piciri történetet is kapcsoltuk e héthez. A nagycsoportosok a Rátóti csikótojás című mesét is meghallgatták.
A gyerekek számoltak velük, sorba rendezték, különböző szempontok szerint csoportosították őket. Megfigyeltük a méretüket, volt itt óriási és picuri is. Bevetettük minden érzékszervünket, simítottuk a külsejét és élvezettel szedtük ki a magocskákat a belsejéből.
A torna foglalkozáson akadálypálya épült belőle, sorversenynél minél gyorsabban célba kellett juttatni.
Mindkét csoport elkészítette saját töklámpását , mind igazi tök formájában, mind kreatívoskodás keretein belül festéssel , ragasztással.
Október 23 - a szabadság napja
Óvodás gyermekeinkkel is készültünk a nemzeti ünnepre és külön-külön, csoportonként készítettünk nemzeti színű jelképeket, és emlékeztünk meg az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről a kopjafánál.
November 11 . Márton nap
Mesés hangulatban készültünk a következő neves napunkra, Szent Márton napjára , amikor a fény és a jóság újra útra kél.
- A hét folyamán különböző tevékenységek alkalmával Szent Márton történetével ismerkedtünk meg. Gágogástól volt hangos mindkét csoport a libás játékok alkalmával. De hogy jön ide a liba? A legenda szerint Márton, aki jóságáról volt híres, a püspöki méltóság elől egy libaólban próbált elbújni, ám a hangosan gágogó libák elárulták őt. A hagyomány szerint Szent Márton napján libát illik enni, hiszen aki ezen a napon libát nem eszik, az egész évben koplalni fog.
- Játékos formában, meséken, dramatizált történeteken, verseken és dalokon keresztül éltük át Márton jószívűségét – köztük azt a híres cselekedetet, amikor a fázó koldussal megosztotta köpenyét. Márton sosem hagyta cserben a rászorulókat.
Sokat beszélgettünk arról, milyen jó érzés segíteni másokon.
- Csoportszobáinkban ezen a héten minden a jóságról, a segítőkészségről, gágogó barátainkról és az ünnepet megelőző előkészületekről szólt. A Márton napját lampionos felvonulással ünnepeltük, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi, mindenkihez eljusson.
Készültek a libás alkotások, vágással, ragasztással, festéssel, tollas díszítéssel, különböző technikák segítségével. Kézműves tevékenységeink alatt természetesen a lámpások készítése se maradhatott el. A lámpás szimbolikájáról is beszélgettünk: a fény nemcsak a sötét őszi estéket világítja be, hanem a jóság és szeretet jelképe is.
- Számoltunk, színeztünk, összehasonlítottuk és párosítottuk a fehér madarakat. De nem csak ők voltak segítségünkre a matematikai tevékenységeinkben, hanem a kukoricaszemek is. Etettünk libákat, megadott mennyiségű kukoricával. Írás előkészítés alkalmával különböző vonalakat tettünk ki a sárga szemekkel. Gyakoroltuk a számképeket, a több-kevesebb fogalmát, és megállapítottuk melyik liba a legnagyobb és melyik a legkisebb.
A héten sok-sok libával, kapcsolatos éneket, dalos játékot, mondókát és verset tanultunk, hiszen nagyon készültünk az óvodai lámpás felvonulásra. A Márton legendáját elmesélő történeten kívül megismertük az Aranylúd és más libás mesék izgalmas históriáját.
A Márton –napi témahét nemcsak a hagyományok megőrzését szolgálták, hanem fontos értékeket is közvetítettek: a segítőkészséget, a másokra való odafigyelést és az öröm megosztását.
A gyerekek ismét sok élménnyel, vidámsággal gazdagodtak, melynek csúcspontját maga a felvonulás jelentette. Libás dalokat énekelve , lámpással a kezünkben, anya- apa-tesók kíséretében sétáltunk el a Polgármesteri Hivatal előtt levő térre, ahol előadtuk az erre az alkalomra gyakorolt műsorunkat. Ezután nagy libakeresésbe kezdtünk. Minden gyereknek meg kellett keresnie a saját jelével ellátott libát, melyért cserébe jutalmat kapott. Visszasétálva az óvodába lilahagymás libazsíros kenyérrel, kínáltuk meg a vendégeket, hogy Márton napján biztosan mindenki egyen valamit, ami libából van, illetve házi sütemények és meleg tea is várt a résztvevőkre. Míg a finom falatokat majszolgattuk, alkalmunk volt a jó hangulatú beszélgetésekre is. A rendezvényen a Kiscsibe Mini Bölcsöde gyermekei és szülei is részt vettek.
Fényképész
November hónapban nálunk járt a fényképész is. Lehetőség volt egyéni, akár baráti , tesós illetve családi képek készítésére is, melyek karácsony témakörben, karácsonyi ajándékként is készülhettek.
Beköszöntött a december és kezdetét vette az advent időszaka. A csoportszobák, a folyosók már ünnepi hangulatban pompáznak. Titokzatosság lengi be a legeldugottabb sarkot is. Az új hónap beköszöntével sok szó esett az évszakokról, hónapokról ( hogyha itt a december, fázik minden kisember….) és a téli ünnepekről. Csodálatos adventi koszorúk díszelegnek a csoportszobákban, melyen meggyújtottuk az első gyertyát, közben énekeltünk és figyeltük a gyertyaláng táncát.
- Miközben fellobbant az első gyertya lángja, alkalmunk nyílt megbeszélni mit is jelent az advent, milyen szokások köthetőek hozzá. Nemcsak az adventi koszorúval számoljuk a hetek múlását, hanem minden csoport a saját adventi kalendáriumával is, mellyel a napokat számoljuk karácsonyig, úgy, hogy minden nap kihúzzuk egy kisgyermek jelét ,aki aznap kis ajándékot kap.
- A hét folyamán titokzatos készülődés vette kezdetét, alig vártuk, hogy megérkezzen hozzánk a jóságos, öreg Mikulás.
- Sokat beszélgettünk a Mikulásról, hogy kicsoda ő, mit csinál, hol lakik, mi van a puttonyában, hogyan szoktuk várni jövetelét, hogyan érkezik a gyerekekhez és mikor.
- Énekszótól volt hangos a Gézengúz óvoda és a környéke! Felcsendültek a régi Mikulásos dalok és tanultuk az új énekeket, mondókákat és verseket is. Énekeltünk, amikor rajzoltunk, vagy amikor a babaszobába etettük a babáinkat, alvás előtt és alvás után is kedvenc ünnepi dalaink tették vidámabbá a perceket.
- Az óvoda folyosóját szebbnél-szebb alkotások díszítik. Festettünk, vágtunk, ragasztottunk és sorra készültek a remekművek, mikulások, rénszarvasok. A ráhangolódást dramatikus játékok sorozata segítette. Játék közben jókat nevettünk.
- Számoltuk a puttonyába lévő csomagokat, megállapítottuk milyen ajándékból hány darabot hozott, melyik ajándékból van a legtöbb, melyikből a legkevesebb, vagy ugyanannyi.
- Mikulástornáztunk is! Minden reggel mikulás dalokat énekelve tornáztunk.
Mikulást megelőző nap egy mini bábjátékot is játszottunk a kicsiknek, melyben bekukkanthattuk „Nyuszilakba”, ahol három nyuszigyerek, Füleske, Ugri és a legkisebb Nyuszkó, nagyon várták már a Mikulás érkezését. Izgatottan tisztították a cipőiket, és beszélgettek, arról, hogy biztosan eljön-e, mikor és hogyan érkezik. A ravasz róka kihallgatta őket és mikulásnak öltözve szerette volna elkapni a kis nyuszikat, akik jóhiszeműen beengedték a ravaszdit és verseltek, énekeltek neki. Szerencsére az igazi Mikulás pont időbe érkezett és nem lett nagyobb baj!
- képzeljétek a Mikulás olyan jószívű volt, hogy a rókának is adott ajándékot, mivel látta, hogy őszintén megbánta a tettét, és aki megígérte, soha többé nem tesz ilyet. A lelkes kis közönség, izgatottan, tátott szájjal követte a kis nyuszik történetét.
Pénteken elérkezett a várva várt nagy nap! Aki reggel belépett a Gézengúz óvodába, érezhette, hogy valami varázslatos dolog készülődik. Izgatott gyerekek lesték az ablakot, hátha végre megérkezik, akit már oly rég óta várnak! Ugyanis az a hír járta, hogy ellátogat hozzánk a kedves, öreg Mikulás. Ezért szegeződtek a tekintetek az ablakokra, ki lesz az első, aki megpillanthatja piros ruhás alakját!? Kezdetben csak a száncsengő hangját hallottuk innen –onnan megszólalni, majd hamarosan őt is megpillantottuk az ablakok alatt, kampósbotjára támaszkodva sétálni. Gyorsan széket kerítettünk neki, hogy meg tudjon pihenni. Természetesen hozta hatalmas puttonyát is megrakva sok-sok csomaggal, melyből minden kisgyereknek jutott miután elénekeltük a hét közben tanult énekeket, elmondtuk a verseket.
A Gézengúz ovi gyermekei és nevelői
Fotók a galériában!
