1760. május 11-én született Kömlődön, Horváth György lelkipásztor gyermekeként.
1773-tól a debreceni református kollégiumban tanult, de mivel a papi hivatáshoz nem érzett kedvet, 1780-ban kimaradt és még az évben ügyvédi és mérnöki vizsgát tett. 1783-tól Somogy megyében élt, 1790 táján már országszerte elismert költő volt. Számos verset írt, melyek közül sok egyházi tartalmú, néhány a református énekeskönyvben is szerepel. Német gúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene. Legmaradandóbb munkája az "Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek " című kéziratos gyűjteménye 1813-ból.
A kömlődi református gyülekezet emlékét a szülői ház falán elhelyezett emléktáblával őrzi. A templomban kialakított emlékmúzeumban látható életútja, munkássága.